Nem is olyan régen, 2012. végén kósza pletykák merültek fel magyar hírekben arra vonatkozóan, hogy a 2013-as kecskeméti repülőnapon egy orosz Szu-27-es is tiszteletét teszi. Kevésbé tájékozottak kérdezhetnék, hogy mi ebben a nagy kunszt, hiszen az előzőn is volt már Flanker? Nos, mondjuk az, hogy az ukrán volt, ez meg mégiscsak orosz lenne. (Ahogy a pálinka kizárólag magyar pálinkaként az igazi, úgy a Szuhojok és MiG-ek kizárólag orosz színekben azok. Na jó, magyar felségjellel is igen jók, természetesen.) Ezek után röppent fel a hír, hogy a repülőnap sztárvendégének státuszából az orosz "Zsuravlik" már ki is esett. Fanatikus repülésrajongók tudják, hogy bemutatók keretében egy Flanker ellenfele csak és kizárólag két (vagy több) Flanker lehet, így nem csekély örömet okozott a hír, miszerint az orosz nagyvast nem akárkik fosztották meg a tróntól, hanem egyenesen maguk az Orosz Lovagok.

Ez eddig mindenképpen örömhír, de jelen ideig nem igazán mertük komolyabban venni, mint holmi pletykát, mert más forrásból nem lehetett a hírt megerősíteni. Ez most változott. Természetesen evidens, hogy az életben csak az adó és a halál biztos, de ennek szem előtt tartásával is kijelenthetjük, hogy jönnek: az 5 db Flankert egy Il-76-os fogja kísérni. Tehát amíg a körmünket rágjuk és a repülőnapig hátralévő napokat számoljuk, addig is ismerkedjünk meg a Lovagokkal, mert most ébredtünk rá, hogy mennyire durva hibát vétettünk azzal, hogy még nem írtunk egy posztot sem róluk az eltelt évek során...

Különlegességüket elsősorban az adja, hogy az általuk használt típus, a Szu-27P és Szu-27UB az ilyen célra alkalmazott repülőgépek között úgy méretben, mint teljesítményben a legnagyobb, ráadásul a típus a repülést szeretők körében úgy a gépek képességei, mint az orosz pilóták "vagánysága" miatt is rendkívül elismert, a típussal tartott bemutatók jellemzően rendkívül látványosak. Mindezt fokozza, hogy a Lovagok általában legalább 4, esetenként 5 vagy 6 géppel tartják bemutatóikat, ami még látványosabbá és impozánsabbá teszi a műsort.

A kezdetek:

1989. április 5-én a Szovjet Légierő Ivan Nyikitovics Kozsedubról elnevezett 237. Központi Repülőgép-bemutató Központjában, a kubinkai repülőtéren fegyverezték át az 1. századot a Szu-27 típusra. Az egység pilótái gyorsan megkedvelték a típust és rögvest feszegetni is kezdték képességeinek határait - először egyedül, aztán kettesben, végül hármas és négyes kötelékben. Bárhol máshol ebből könnyen balhé - és minimum fogda - lett volna, de Kubinkán nem: az itt állomásozó egységnek és pilótáknak bemutatók tartása (is) volt a dolga már régóta, így ők mindezzel éppen pont a feladatukat végezték - ahogy elődjeik is.

Az új típus méreteiből és egyéb sajátosságaiból eredően a kötelékrepülés nem volt túlságosan egyszerű, de akadályt sem jelentett, így mintegy 2 év elteltével, 1991. április 5-én hivatalosan is megalakult az Orosz Lovagok (Пилотажная группа Русские Витязи) bemutatócsoport 6 repülőgéppel. Az "ősatya" pilóták: a vezér Vlagyimir Baszov és a kísérők: Alekszandr Gyatlov, Szergej Ganicsev, Vlagyimir Bukin, Vlagyimir Bazsenov és Alekszander Licskun voltak. A kötelék 4 Szu-27P-ből (a források következetesen P-t említenek) és 2 Szu-27UB-ből állt, aminek van némi érdekessége: amíg a Gromov Repülési Kutatóintézet "Tesztpilóták" nevű csoportja által használt Szu-27P-k alkalmasak légi utántöltésre, addig a Lovagok gépei nem. Visszatérve kicsit az "alapító atyákhoz": Alexandr Gyatlov még "anno" Magyarországon volt instruktor MiG-29-esen. Járt Dunakeszin is, ott repült életében először vitorlázó repülővel, egy Góbéval. Nagyon tetszett neki. (A magyar vonatkozású kiegészítésért köszönet Lackó Mihálynak.)

Mivel a bemutatócsoportok esetében a repülések csak a látványosság egy részét jelentik (a nagyobbikat, természetesen), így egyáltalán nem mindegy, hogy maguk a gépek hogyan néznek ki. Mivel az eltelt két év során a Szovjetunió megszűnt, így a gépek festésénél szerencsére már az orosz trikolór színei domináltak, amelyek látványosabb megjelenést tettek lehetővé, mint amit a szovjet vörösből lehetett volna kihozni. A függőleges vezérsíkokon a Szovjet, majd az Orosz Légierő zászlaja látható úgy, hogy átfestésre nem volt szükség: a kettő között nincs semmi különbség.

[caption id="attachment_7628" align="aligncenter" width="552"] A régi és az új festés[/caption]

Fontos dolog, hogy a csoport kibontakozására elsősorban Oroszországban van mód és lehetőség, lévén ott a repülésbiztonsági előírások kevésbé szigorúak, míg külföldi bemutatókon az ottani szabályokhoz kénytelenek igazodni. Éppen ezért ne várjon senki tőlük Oroszországtól nyugatra a hazaihoz hasonló szintű bemutatókat - otthon az infracsapdákat is olyan mértékben szórják a repüléseik során, amilyenben nekünk soha nem lesz részünk.

Itt említenénk meg azt is, hogy régebben felmerült, hogy még a jelcini időkben fejlesztés alatt álló Szu-35-ös típust kapnák meg a Lovagok - ami részben meg is történt: 5 db ilyen géppel rendelkeznek, ezeket át is festették a csapat színeire, használatban viszont nyilvános események alkalmával nem vették őket.

[caption id="attachment_7574" align="aligncenter" width="576"] Egy régi Szu-35-ös a Lovagok színeiben[/caption]

2012. végén ismét felmerült - a feloszlatásuk, illetve a Jak-130 típusra történő váltásuk hírei után -, hogy Szu-35-ösöket kapnának majd. Fontos tudni, hogy a két Szu-35-ös típus véletlenül sem ugyanaz: a "jelcini" harmincötösök kacsa előszárnyas, régi fejlesztések, míg a most hírbe hozott új harmincötösök a kacsa előszárnyak nélküli, tolóerővektor-irányváltós hajtóművekkel felszerelt Szu-35Sz (korábban Szu-35BM) verziót jelentik. Utóbbiak manőverezőképessége a korábbi Flankereknél jobb, így - ha a terv megvalósul -, a Lovagok bemutatói várhatóan még látványosabbak lesznek.

[caption id="attachment_7577" align="aligncenter" width="583"] Az új Szu-35Sz, a reménybeli utód - kacsaszárny nincs...[/caption][caption id="attachment_7621" align="aligncenter" width="609"] ...de így is agilisebb - mint majd látni fogjuk, remélhetően (még ha nem is az idén)[/caption]

Nem elhanyagolható körülmény, hogy az általában bemutatóra használt orosz gépekkel ellentétben a Lovagok repülőgépei semmiféle speciális módosításon nem esetek át, azok teljes harcértékűek, lévén az egység feladatai közé nem kizárólag a bemutatók tartoznak.

Bemutatók, események

Megalakulásuk után nem sokkal, 1991. augusztus 24-én Poznanban, Lengyelországban tartották meg első bemutatójukat a széles nyilvánosság előtt. Ekkor egyedül Bazsenov repült, az eseményt amolyan bemutatkozásnak szánták. 1991. szeptemberében a Lovagok külföldi turnéra indultak Angliába. Négy helyen is tartottak bemutatót, illetőleg átrepültek az Anyakirálynő skóciai rezidenciája felett is. Finningleyben a Red Arrows csoporttal is repültek.  1992 nyarán az Egyesült Államokban, Portlandben és Alaszkában vendégeskedtek, az ősz folyamán pedig a Blue Angels kereste fel őket Kubinkában. Később részt vettek a francia "Normandia-Nyeman" 50. születésnapjára rendezett ünnepségeken, egyúttal a Patrouille de France kötelékkel is megismerkedtek, Salon-de-Provence-ben pedig közös bemutatót tartottak.

1993 augusztusában Kanadában vendégeskedve nézeteltérésbe keveredtek a kanadai pilótákkal Abbotsfordban abban a kérdésben, hogy a Hornet vagy a Flanker a jobb. A vitát a levegőben, mintegy kétszázezer néző előtt döntötték el - a kanadaiak azóta sem dicsekednek az eredménnyel...  Ugyanazen év szeptemberében felléptek az első MAKS-on az alacsony felhőalap ellenére is.

A későbbiekben tartott bemutatók köréből kiemelkedik még egy speciális esemény, ami ráadásul nem is bemutató volt: 1995 októberében II. Erzsébet repülőgépét kísérték oroszországi látogatása alkalmával.

1995. december 12-én a vietnami Kam Ran repülőtéren kívántak volna leszállni, amikor a rossz időjárási körülmények és navigációs hiba - túlzott süllyedés, illetve a köteléket vezető Il-76-os későn adott utasítást az emelkedésre - a csapat 3 repülőgépe, köztük egy UB hegynek rohant és megsemmisült. A pilóták egyike katapultált ugyan, de életét ez sem menthette meg. Holttestüket csak napok múlva találta meg a kutató-mentő szolgálat: Borisz Grigorjev gárda ezredes, Nyikolaj Grecsanov, Nyikolaj Korgyukov és Alekszandr Szirovoj gárda alezredesek repülőhalált haltak. A tragédia a személyi állományt rendkívül megviselte, a Red Arrows viszont támogatásképpen meghívta őket a bázisára. A csapat huzamosabb ideig nem repült ezt követően a nyilvánosság előtt, az új pilótákat szoktatták be. 1996 áprilisában kezdték újra a repüléseket párban, majd bővítették a köteléket fokozatosan. Az elvesztett gépeket pótolták és átfestették, illetőleg a gépek festésén az alsó részeken változtattak, a felső rész pedig fényesebb lett. A tragédia következményeként a kötelék minden gépében GPS-t szereltek fel.

A nyilvánosság elé 1996 szeptemberében léptek újra Gelendzsikben, négy géppel, majd 1997 júniusától hat géppel szerepeltek már külföldön is, először Zeltwegben, majd Pozsonyban. Szeptemberben újra felkeresték francia barátaikat a Normandia-Nyemannál. Ezt követően kísérték Jacques Chiracot oroszországi látogatása során.

1997. június 21-én a pozsonyi repülőnapon Szergej Klimov behúzott futóművekkel szállt le, így a rakétaindító síneken "korcsolyázott" egy sort, a történtek különösebb problémát nem okoztak.

2002-től frissítették a már bevált gyémánt-alakzatot és a szinkron-manővereken túl ellenirányú manővereket is használni kezdtek. Ebben az évben, Szergej Klimov súlyos betegséget követő halála után lett a kötelék parancsnoka Igor Tkacsenko.

2003-ban kapták meg a már említett "régi" Szu-35-ösöket, az átképzés is megtörtént, de maradtak a már bevált változatnál.

2003 márciusától több esetben is repültek a Fecskékkel (Sztrizsi) közös kötelékben, esetenként összesen 9-10 géppel.

2005-ben a Sarkkörön túl tartottak bemutatót.

2006-ban újabb manőverekkel bővítették a műsorukat.

Eddig ugyan kimaradt, de minden évben részt vettek a Győzelem Napi rendezvényeken, 2003-tól a Fecskékkel, illetve esetenként más gépekkel egy formációban. Ezen alkalmak során az infracsapdák kilövése bevett esemény - hangsúlyoznánk, hogy mindez jókora tömeg és nem mellékesen a Vörös tér felett.

2009-ben felléptek egy, a Szigethez hasonló, a tveri körzetben tartott zenei rendezvényen is - de természetesen nem a színpadon, hanem a levegőben.

A MAKS-2009 műsorára történő felkészülés során 2009. augusztus 16-án a ramenszkojei légibázis közelében a kötelék 2 repülőgépe összeütközött, melyben a kötelékparancsnok, Igor Tkacsenko gárda ezredes életét vesztette, a két másik pilóta katapultált. A parancsnok gépének roncsai egy hétvégi házas övezetre zuhantak, melynek következtében egy ember meghalt. Tkacsenko gárda ezredes halálát az okozta, hogy az ütközésben a katapultülése is megsérült, ezért az ejtőernyője nem nyílt ki. Halálát követően - életútjának elismeréseként - megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést.

A későbbiekben a Lovagok folytatták bemutatóikat úgy Oroszországban, mint a világ számos más pontján, mely tevékenységük 2013-ban - számunkra, legalábbis - Kecskeméten fog kicsúcsosodni.

Fontos körülmény, hogy az Orosz Lovagok népszerűségükből eredően évente számos meghívást kapnak és ezek mindegyikének nem tudnak eleget tenni. (Az új Szu-35Sz típus bevezetésével egyébiránt - a légi utántölthetőség miatt - az elfogadható meghívások számának emelkedését is várják.) Az elfogadott meghívásokat promócióra is használják, így Flankerek vagy más típusok eladásának reménye is komoly szerepet játszik abban, hogy melyik meghívást fogadják el és melyiket nem. Természetesen a politika itt sem maradhat ki, így a meghívó és Oroszország viszonya is sokat nyom a latban. A vendégszereplések alacsony számában az is szerepet játszik, hogy a csoport nem kizárólagosan bemutatórepülésekkel foglalkozik, hiszen a "hagyományos" katonai feladataikra is készülniük kell a bemutatók mellett. Ennek megfelelően a bemutatók gyakorlására kevesebb idejük jut, mint más, kifejezetten bemutatókra dedikált egységeknek. Mindezeket figyelembe véve tehát az Orosz Lovagok részvétele az idei kecskeméti repülőnapon rendkívül komoly eredmény a szervezők részéről, amiért nem kis elismerés illeti őket.

Meghívásuk természetesen rendkívül jó ötlet bármelyik repülőnap szervezői részéről: jelenlétük garancia a látogatók számának emelkedésére és elégedettségére is. Túl a bemutatott repülésen, a típus önmagában is számos látogatót vonz, hiszen messze a legkedveltebb a szovjet-orosz repülőipar alkotásai közül. Az sem mellékes, hogy mondjuk az F-16 mintegy 10 méteres fesztávjával és 15 méteres hosszával, illetve nagyjából 19 tonnás max. felszállótömegével, illetőleg az F-18 12,3 méteres fesztávjával, 17,1 méteres hosszával és nagyjából 23,5 tonnás max. felszállótömegével szemben (hogy a Hawkokat vagy a Alpha Jeteket ne is említsük) a Flanker lényegesen nagyobb és nehezebb: fesztávja 14,7 méter, hossza 21,9 méter, míg maximális felszállótömege több, mint 30 tonna lehet, ebből eredően a nagyobb géptől ugyanazok a manőverek kifejezetten impozánsabbnak hatnak - és akkor a hajtóművek hangját még nem is említettük. Nem túl meglepő, hogy ennek megfelelően minden repülőnapon szívesen látott és repülésük alapján is közkedvelt vendégek.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát immáron nekünk is részünk lesz az Orosz Lovagok nyújtotta élményben a 2013. augusztus 3-án és 4-én megrendezendő 10. Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón, Kecskeméten.

Addig is: tartsuk karban fényképezőgépeinket, videókameráinkat, szerezzünk be tartalékot, ugyanígy filmet vagy memóriakártyákat számolatlanul, ahogy elemeket és akkumulátorokat is, valamint keressük fel rendszeresen a közeli templomot (a Lovagok részvételéért és) a jó időért történő fohászkodás céljából.