Néhány hónappal ezelőtt az őszi repülőgépfotózásról készítettem a Portálunk olvasóinak egy képes beszámolót. Azóta rég beköszöntött a tél, lehullott az összes megsárgult falevél a repülőtereket szegélyező fákról, és a repülőgépfotózásra is csak néhány szűkös órát biztosít az alacsonyan delelő Nap. Nem érdemes azonban depresszióba esni a fényképezőgép zárjának csendjétől, ha a pentaprizmás keresőn át nem is, de a számítógépünk monitorán a hosszú téli estéken is nézhetünk repülőgépeket. És még ennél is hasznosabban töltjük az időt, ha a mappák tömkelegében tárolt képeinket valamilyen módon feldolgozzuk és kategorizáljuk. Ehhez szeretnék mutatni egy elegendően precíz, de mégis egyszerű, és praktikus módszert, hozva a saját példámat.

Amikor arról kérdeznek, hogy hány fényképem ábrázol repülőgépeket, akkor láthatóan zavarba jövök, mert fogalmam sincs. Hozzávetőlegesen, durva becsléssel tudom csak megsaccolni, hogy körülbelül 5-8 ezer lehet. Ez nem jelent azonban ugyanennyi különböző repülőgépet, mert ugyanarról a gépről több szögből, több alkalommal, több felvételt is készítettem.

Az elmúlt évek során - hálát adva a repülőgépfotósok védőszentjének (már ha létezik ilyen) - gyűltek és gyűltek a képek, ugyanakkor a kezelésük, és főleg a köztük való keresgélés egyre csak nehezedett. Egyszer azonban arra az elhatározásra jutottam, hogy ez nem mehet így tovább. Muszáj valamit tennem azért, hogy átláthatóbb legyen a gyűjteményem, és naprakész legyek, ha valaki azt kérdezi, hogy hány repülőgépet fotóztam le eddig. És persze sok más előny származik még a kategorizálásból, de erről majd egy kicsit később...

A lefotózott repülőgépek összegyűjtésének ötlete talán 2015-ben merült fel először bennem, amikor London Heathrow repülőtere mellett fotóztam, és a helyi repülőgépfotósok némelyike könyvet szorongatott a kezében, és minden elhaladó repülőgép után lelkesen körmölt bele valamit. Aztán pár nap múlva a Royal Air Force londoni múzeumának szuvenírboltjában a kezembe akadt egy ehhez hasonló könyv, ún. spotter log book, amelyben az összes európai repülőgép lajstroma és típusa megtalálható, esetlegesen egyéb adattal együtt.

[caption id="attachment_10278" align="aligncenter" width="316"] http://www.aviationretaildirect.com/[/caption]

Noha rendkívül praktikusnak tűnt, több okból sem vásároltam meg:

• túl a magas árán,
• egy halom olyan lajstromot is tartalmazott, amit nem hogy a könyv kiadásának évében nem, de lehet soha az életben sem fotózok le,
• továbbá nehézkes a kézi töltögetés, de főleg a megjegyzések és a változások rögzítése problémás,
• a kiadónak pedig nem érdeke például az, hogy én be tudjam írni bárhova is a Wizz Air legújabb repülőgépeit

(Zárójelben jegyzem meg, hogy létezik internetes "spotter log book" is.)

Maradt a töprengés azon, hogy milyen szisztémát alkalmazzak. A könnyű kereshetőség és szűrhetőség miatt kizárásos alapon a MS Excelre esett a választásom. Miután hazajöttem Londonból az volt a tervem, hogy a lajstromozó országok összes lehetséges kiadható lajstromát legenerálom a táblázat oszlopaiba egy karakter összefűzéses függvény segítségével, és akkor többet nem is kell lajstromokat beírogatni. (Például: HA-AAA, HA-AAB, HA-AAC, stb.) Neki is álltam nagy felindulással, azonban a lendület addig tartott csak, amíg el nem érkeztem egy olyan országhoz, ami rendhagyó módon lajstromoz, számokat és betűket is szerepeltet. Ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. A lajstromozás logikáját némi fejvakarás után talán lehetett volna követni a legenerálás során, de a nagyszámú lajstrom miatt az Excel beadta a kulcsot, és több száz MB-os fájlokat készített, amelyek megnyitását a számítógép kedvetlenül vette tudomásul. Ez nem járható út...

Egy ideig jegeltem a témát, de 2016 szeptemberében újra visszatértem rá, és a rendszerezési szándékom tettlegességig fajult. Elsőként ki kellett találnom azt, hogy mit akarok ezzel elérni, milyen adatbázist szeretnék létrehozni, mire helyezem a hangsúlyt, és végül milyen kompromisszumokat vagyok hajlandó kötni. Általánosságban az élet minden területéről elmondható, hogy minél magasabbak az igények, és minél több a kikötés, annál nehezebb valamit megtalálni, vagy létrehozni. Igaz ez a szóban forgó adatbázisra is, hiszen minél több jellemzőjét szeretném leírni a repülőgépnek, annál aprólékosabb a munka, és annál hosszadalmasabb az egész folyamat. Ez nem szerencsés, mert - bár most épp nem úgy tűnik, de - a tél is véget ér egyszer, és amikor fotózni kellene menni, akkor már nem lesz idő ezzel bíbelődni.

A repülőgépek egyetlen fix, "megszemélyesítő erejű" adata a gyári szám. Így ez képezi a rendszer lelkét. A lajstrommal az a probléma, hogy a repülőgépek időnként gazdát és lajstromot cserélnek, ami össze tudja kuszálni a szálakat az adatbázisban. Egy autót bármilyen színűre át lehet fújni, és rendszámtáblát is lehet rajt cserélni, de alvázszámot nem. A repülőgépeknél is ez a helyzet.

A gyári számokat a repülőgép lajstromának ismeretében az airfleets.net keresőjében pillanatok alatt ki lehet deríteni. De csak a kereskedelmi célú repülést végzőkét. Egy szúnyogbombázó An-2-esre rá se keressünk. Arra használjuk az airframes.org oldalt, vagy a russianplanes.net oldalt. Az avia-info.hu is adhat nem kevés segítséget. A következőképp működik a keresés (és hadd használjak többesszámot).

[caption id="attachment_10287" align="aligncenter" width="590"] A lajstrom begépelésével kezdődik a keresés az airfleets.net-en[/caption]

[caption id="attachment_10292" align="aligncenter" width="590"] Már látjuk is a gyári számot (MSN - Manufacturer's Serial Number), de ha többre vagyunk kíváncsiak, akkor kattintsunk rá[/caption]

[caption id="attachment_10284" align="aligncenter" width="590"] Gyakorlatilag mindent megtudunk a gépről[/caption]

[caption id="attachment_10285" align="aligncenter" width="590"] Most nézzünk egy Boeinget[/caption]

[caption id="attachment_10286" align="aligncenter" width="590"] A Boeing kétféle számozást is használ, a LN (line number) minden új repülőgéptípus esetén az 1-es számtól indul, gyakorlatilag a típus gyártósori sorszámai ezek, így rendelkezhet LN100 jellel B767 is és B737 is, hiszen mindkét gyártósoron volt 100. példány. A képen látható ex-Malév gép a B737NG  típuscsalád 1659. tagja. A Boeing a 737 classic (737-100 -200 -300 -400) után a 737NG (737-500 -600 -700 -800 -900) gyártásakor újraindította a LN számozást. A Boeing S/N (serial number) jelölései egyedi azonosítók, olyanok mint az Airbus MSN számai, ezért én ezeket preferáltam. Lehet még találkozni c/n (construction number) jellel is, ez ugyanazt jelenti, mint a S/N vagy az MSN[/caption]

Lássunk egy orosz gépet, és a russianplanes.net adatbázisát.

[caption id="attachment_10323" align="aligncenter" width="590"] Be kell írni a keresett lajstromot[/caption]

[caption id="attachment_10324" align="aligncenter" width="590"] Ha szerencsénk van szerepel az adatbázisban, és ki is adja a rendszer. Leolvasható a gyári szám, de ha több érdekel bennünket, akkor kattintsunk a lajstromra, vagy a gyári számra[/caption]

[caption id="attachment_10325" align="aligncenter" width="590"] A "zavodszkoj nomer" a gyári szám. Alatta a sorozatszám olvasható[/caption]

[caption id="attachment_10326" align="aligncenter" width="590"] Nem tudni, hogy a Nyugat elleni orosz szankciók következtében-e, de a russianplanes.net angol változata nem érhető el, viszont megpróbál bennünket helyretenni azzal, hogy lehet, hogy mi valójában az orosz nyelvű oldalt szeretnénk, nem is az angolt[/caption]

Nézzünk egy másik kereső oldalt, az airframes.org-ot. Már-már triviális a kinézete, de rendkívül nagy segítség, ezért én is sok éve használom már.

[caption id="attachment_10290" align="aligncenter" width="590"] Igénytelenül, kötőjel nélkül is beírhatjuk a lajstromot, ami piros pont, hiszen több száz leütést spórol meg nekünk így az oldal[/caption]

[caption id="attachment_10291" align="aligncenter" width="590"] Egy Dassault Falconra kerestem rá, mivel ez egy business jet, amit máshol nem találok meg. Könnyen áttekinthető a kiadott információ, már írhatjuk is be a gyári számot az Excelbe[/caption]

Egy magyar kisgép esetén az avia-info.hu a részletes adataival rendkívül nagy segítséget nyújt.

[caption id="attachment_10288" align="aligncenter" width="590"] Magát magyarázza a kép, a lajstrom beírása után kattintás az OK-ra[/caption]

[caption id="attachment_10289" align="aligncenter" width="590"] És íme, máris többet tudunk, köszönhetően az avia-info.hu csapatának[/caption]

A gyári szám alapján tehát tudjuk például pontosan azt, hogy melyik repülőgép az, amelyiket Budapesten, a Ryanair színeiben, EI-EFF lajstrommal fotóztunk le. A gyári szám a lajstrommal kiegészítve pluszban azt mutatja meg, hogy egy adott repülőgépet hány különböző légitársaság színében, hányféle lajstrommal örökítettük már meg. Az Excel az "ismétlődő értékek" használatával 3 kattintás után megmutatja ezt, egy szűrést alkalmazva pedig listázhatjuk is ezeket.

[caption id="attachment_10318" align="aligncenter" width="590"] Ismétlődő gyári számok[/caption]

A gyári szám és a lajstrom mellett hasznos még a típus és a légitársaság feltüntetése is, így ez alapján is lehet szűrni az adatokat, ami sosem hátrány. Ezekhez - ahogy én is tettem - lehet még hozzáadni megjegyzéseket, úgy mint a fotó készítésének helye(i), a repülőgép különleges jellege, vagy változata, vagy a repesemények ténye (selejtezés, katasztrófa).

Eddig rendben van, de ez csak egy adatbázis, ami önmagában nem könnyíti még meg a dolgunkat, ha például a VQ-BSG lajstromú Aeroflot A320-asról keresünk fotót az archívumunkban. Mert tegyük fel lövésünk sincs arról, hogy hol keressük: a moszkvai képek közt-e, vagy a budapestiek közt. Bármelyiket is választjuk, további almappákban több száz fotót kell átbogarászni, ami ritkán hoz gyors eredményt.

A fotókat tehát valamilyen módon össze kell kötni az adatbázissal. Én eleinte egy olyan megoldásra gondoltam, hogy a repülőgépről készült fotót egy mappába teszem, az Excelben pedig a repülőgép sorában annak fotójára mutató hivatkozást helyezek el, így csak egy kattintás, és máris előttem a kép az IE böngésző ablakában.

[caption id="attachment_10319" align="aligncenter" width="590"] Egy kattintás - no igen...[/caption]

Azonban problémásnak mutatkozott a link elkészítése, mert minden repülőgép esetében külön fel kellett kutatni a kép helyét az ekkor felugró párbeszédpanelben, ami rendkívül macerás, irreálisan nagy munka több ezer repülőgép esetén. Más aspektusa a dolognak az adatbázis mozgathatósága, hiszen ha a képeket tartalmazó mappát áthelyezzük, vagy átnevezzük, netán egy más névvel ellátott számítógépre vagy meghajtóra másoljuk, akkor megváltozik a fájl elérési útja, amit az Excel "A megadott fájl nem nyitható meg" tartalmú kedves kis ablakkal tapintatosan tudatosít bennünk némi hiszti kíséretében.

[caption id="attachment_10320" align="aligncenter" width="590"] Mert más az elérési útvonal, mivel a mappából az asztalra helyeztem át a képet[/caption]

Ha már fotókat is kapcsoltam a táblázathoz, akkor azokhoz fel is kellett állítanom azokat kritériumokat, amelyek alapján egyértelműen el tudtam dönteni, hogy egy sorozatfelvétel melyik képét válasszam ki az adatbázishoz való társításra. Az elvárások prioritási sorrendben a következők:

• a lajstrom (vagy legalább annak részlete) legyen olvasható,
• a fotó készítésének helye legyen beazonosítható
• a repülőgép minél nagyobb része látszódjon

A felsorolásból következik, hogy adott esetben az adatbázisunk szempontjából kvázi értéktelen egy tűéles fotó, amelyen egy repülőgép teljes egésze látszik gyönyörű napfényben, de a fotó készítési helye nem azonosítható be. Helyette olyan kerül be ugyanarról a gépről a gyűjtőmappába, amelyen a repülőgép szegényes fények közt látszik, vagy valami részben takarja, de a repülőtér és a lajstrom felismerhető, vagy könnyen kikövetkeztethető. Nem a fotó esztétikai értéke, hanem a tartalma a lényeg jelen esetben.

[caption id="attachment_10280" align="aligncenter" width="590"] HA-LPL Pápán. Készítettem róla sokkal szebb képet is 5 másodperccel korábban, de arról nem tudja megállapítani más (ha elfelejtem én sem), hogy Pápán készült, ezért a sorozatból inkább ezt választottam[/caption]

A fotókat az eredeti mappájukból átmásoljuk egy puffer, vagy ahogy tetszik transzfer mappába, ahol egészen addig vannak eredeti méretükben, ameddig az adott repülőgépgyártó munkalapjának összes sorával nem végzünk. Soronként rögzítjük a fotózás helyét, és a kép transzferbe kerülésének tényét ("OK"). Ha valamilyen probléma adódik, akkor az adott sort megjelöljük, és később visszatérünk rá. Ha végzünk egy lappal, akkor a lapfül színét zöldre változtatjuk. Ha végzünk, de valami "rejtélyt" még meg kellett oldani a lapon, akkor narancssárga lesz.

[caption id="attachment_10321" align="aligncenter" width="590"] Lapfülszínek segítenek a munkában. Mint látható, bőven van még narancssárga és piros is, a gyűjtögetés hosszadalmas...[/caption]

A transzfermappából a képeket 1200×800 képpontra (3:2-es képarány esetén) történő átméretezés után a "REPÜLŐGÉPEK" mappában található "Boeing", "Airbus", stb. mappába helyezzük át, ez lesz a végső helyük. A képek optimális méretűek mind a tároláshoz, mind a nézegetéshez. Átméretezéshez nagy segítség a Plastiliq ImageResizer nevű ingyenes program.

[caption id="attachment_10322" align="aligncenter" width="590"] Szép életcél a Wizz flottát összegyűjteni, egy jó adatbázis csak segíthet ebben[/caption]

A transzfermappában a képekre egyet kattintva az F2 megnyomása után átnevezzük arra a lajstromra, amit az Excelben látunk, de rendszerint "better safe than sorry" elv alapján azért megnyithatjuk és megnézhetjük tényleg az-e az a gép. Ha az, akkor jöhet a következő sor.

Azoknál a lajstromoknál, amelyeket több repülőtéren is lefotóztunk a Windows a kép átnevezésekor kérdőre von, mert szerinte már létezik ilyen névvel ellátott kép a transzfer mappában. Adjunk neki igazat, hiszen ha a Wizz HA-LWS A320-asát Budapesten is, majd Pápán is lefotóztuk, akkor kettő HA-LWS-nek kellett volna lennie a mappában. De nem lehet, mert a Windows alaphangon nem enged ilyet, helyette - egyébként nagyon gavallér módon - felajánlja, hogy nevezzük el a Pápán készült képet inkább HA-LWS (2)-nek. Csak egy Entert kellett ütni. Az adatbázisban pedig a szóban forgó HA-LWS sorában a következő üres oszlopba beírjuk a PAB-szót jelezvén magunknak, hogy a (2)-es fotó a Papa Air Base-n készült. Ha nagyon pedánsok akarunk lenni - mert miért is ne - odafigyelhetünk az időrendre, és ha eszünkbe jut, hogy a budapesti képet később készítettük, mint a pápait, akkor megcseréljük a sorrendet a repülőtér azonosítójánál, és persze nem felejtetjük el megcserélni a transzfermappában a két kép nevét sem.

[caption id="attachment_10334" align="aligncenter" width="590"] Jó kérdés, hogy milyen módon dolgozzuk fel a képeket. Érdemes-e iterációs műveleti fázisokra bontani a folyamatot, vagy jobb minden egyes képpel végigmenni az egész procedúrán. Szerintem egyszerűbb, ha szétválasztjuk a műveleteket, és az iterációs megoldásban gondolkodunk, átláthatóbb így a munka, és kevesebb a hibalehetőség[/caption]

Apropó időrend. A fotók készítési dátumait az exif adataikból bármikor ki lehet deríteni egy jobb klikk/tulajdonságok/részletek kattintás után. Persze amit ott látunk csak akkor vehető készpénznek, ha a fényképezőgépünkön a valós dátum- és időbeállításokat alkalmaztuk a kép készítésekor. Ha tudjuk a dátumot, akkor könnyen megtaláljuk a képet tartalmazó mappát, feltéve ha konzekvensen pakolásztuk és tároltuk a fotókat, és a mappákat például az "éééé.hh.nn ICAO" (pl. 2016.12.01 LHBP) formátumú névvel láttuk el.

Végső tanácsként azt tudom javasolni, és ezt főleg a kezdő/kevés képpel rendelkező fotósoknak, hogy érdemes az adatbázist minél előbb létrehozni, sokkal egyszerűbb lesz így a munka, mert minden fotózás után csak hozzá kell adni az újakat, nem kell sok évvel ez előtt készült képeket előkeresni és mappák tömkelegében kutakodni. Legyen gyakran frissített biztonsági másolat a táblázatról arra az esetre, ha az Excel öntudatra ébredne és valami kellemetlennel lepne meg bennünket sok-sok munkaóra után.

Néhány érdekesség a végére:

• az általam lefotózott legidősebb A320-as a 69-es gyári számot viseli, 27,5 éves, és a mai napig repül a Lufthansánál
• EI-ETJ, SU-GCC, HA-VOK azok a repülőgépek, amelyek katasztrófát szenvedtek a fotók készítése óta, akadnak szép számmal olyanok is, amelyeket azóta feldaraboltak, és olyan is, ami a repülőtér terminálépületénél parkolva égett ki
• Londonban volt szerencsém lefotózni azt az Qantas A380-ast, amelynek pilótái egykor a QF32-es hívójellel  "pan pan pan" üzenetet adtak le, mivel a 2-es számú hajtóművük a levegőben felrobbant. A repülőgépet a sikeres kényszerleszállás után megjavították, és ma is repül, többek között magyar légtérben is, mivel a London-Dubai-Sidney útvonal felettünk vezet

Ha bárki kedvet kapott egy ilyen adatbázis létrehozásához, és segítségre van szüksége, akkor a tushka@kerozingozos.hu címre írjon, és szívesen segítek.

Örömmel veszem a kritikákat is az adatbázisommal kapcsolatban, illetve érdekelnek más ötletek, megoldások is ehhez a rendszerezési törekvéshez.

Képek és szöveg: Bálint "Tushka" Ferenc