Ha azt mondom, hogy pápai repülőtér akkor sokaknak a jó öreg MiG-21 és MiG-23 típusok neve ugrik be, ez nem véletlen hiszen a repülőtér múltjának tagadhatatlanul meghatározó elemei voltak a vadászrepülőgépek.  A rendszerváltás után  évről évre  újabb alakulatok szűntek meg a Magyar Légierőben, a pápai ezred is ezek  közé tartozott 2000-ben. Az ezredfordulót követően bizonytalanná vált a repülőtér jövője. Szerencsére bázisrepülőtérként tovább üzemelt a légibázis, otthont adva a helikopteres kutató-mentő szolgálatnak. Majd 2009-ben a NATO stratégiai légi szállítási programja (SAC) keretében három C-17-es repülőgép állandó lakhelye Pápa lett. Új, eddig nem publikált információkat osztunk most meg a repülőtérről és az alakulatról.

Tíz NATO-nemzet (Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Románia és Szlovénia) és két Békepartnerségi (PfP) nemzet (Finnország és Svédország) írták alá a Stratégiai Légi Szállítási Képességről (SAC) szóló, 2008. szeptember 23-án hatályba lépett Egyetértési Szándéknyilatkozatot, lehetővé téve ezzel a NATO Légi Szállítást Irányító Szervezet (NAMO) létrehozását és a SAC-Program beindítását.

A SAC – nemzetek a HAW C-17 repülőgépeit a nemzeti légi szállítási igényeik biztosítására veszik igénybe (beleértve a NATO-nak, EU-nak, ENSZ-nek nyújtandó támogatást is), lehetővé téve ezzel az erők, személyek és eszközök telepítését/alkalmazását/visszatelepítését, valamint a humanitárius segítségnyújtást is.

A program finanszírozásához a résztvevő országok különböző mértékben járulnak hozzá, ennek arányában történik a repülési órák szétosztása. Magyarországot  2 % terheli a felmerülő költségekből, ennek fejében 50 repülési óra felhasználására van lehetőségünk.  A konstrukciónak az a legnagyobb előnye, hogy a kis védelmi költségvetéssel rendelkező tagországok olyan nehéz légi szállító képesség birtokosai lesznek, amelyre önerőből nem lennének képesek. A szállítási feladatok zökkenőmentes végrehajtását három C-17-es Globemaster típusú repülőgép biztosítja, természetesen a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelve.

2009. nyarán landolt a flotta első repülőgépe a pápai betonon, majd októberben vált teljessé a gépállomány. 2010. szeptemberéig az alábbi teljesítményeket érte el Nehéz Légiszállító Ezred:

• Több mint 2300 repült óra
• 150 teljesített küldetés
• 5100 tonna szállított rakomány
• Több mint 4000 szállított utas

A HAW bevetéseinek 80 %-a Afganisztánhoz köthető, a tagországok csapatainak szállításában/ellátásában/hazaszállításban vesznek részt az ezred gépei. Kevésbé ismert, de néhány különleges szállítási feladatot is végrehajtottak az alakulat tagjai:

• 2009. december: 3 iraki küldetés
• 2010. jauár-február: A Haiti fölrengést követő nemzetközi humanitárius akció: 3 küldetés
• 2010. március: Afganisztáni légi roham műveletek támogatása
• 2010. április: A lengyel elnöki gép katasztrófája után az áldozatok hazaszállítása

A Globemaster-ek pápai üzemeltetéséhez számos beruházást kellett végrehajtani. De ne rohanjunk ennyire előre, mivel a SAC programot megelőzően is valósultak meg fejlesztések a NATO Biztonsági Beruházási Programnak (NSIP) köszönhetően. Az NSIP célja az egyes tagországok katonai létesítményeinek fejlesztése, karbantartása és működtetése, alapvetően a szövetség érdekeinek megfelelően. Természetesen a szövetségi védelmi érdekek egyúttal a tagállamok saját biztonságpolitikai céljait is szolgálják.

Kiépítésre került a BAK–12 típusú vészelfogó rendszert, kibővítették a futópálya végbiztonsági zónáit, felújították a pályaburkolatot és felületi jelzéseiket. Folyékony oxigén-töltő állomást, hajtóművező, átfegyverző  zónákat építtek ki, valamint ICAO standard szerinti fény és navigációs rendszerekkel (ILS, DVOR, NDB)  látták el a  repülőteret. Az új közel körzeti radar üzembe helyezése is meg történt. Egy 2400 vasúti folyóméter hosszú vasúti vágányt is kiépítettek a felújított üzemanyag telepekhez, illetve a híradás-közlő rendszerek korszerűsítésére is sor került. Ne feledkezzünk meg a torony teljes körű rekonstrukciójáról és az új karbantartó hangár létrehozásáról sem, ami jelenleg a kutató-mentő szolgálatnak ad helyett, illetve részben raktárként üzemel. A fejlesztéseknek köszönhetően a repülőtér alkalmas akár a készültségi vadászgépek (QRA) üzemeltetésére NATO szabványok szerint.

A SAC program újabb kihívásokat támasztott a repülőtér elé,  szükségessé vált a karbantartó eszközpark frissítése, valamint magasabb szintű tűzvédelmi kategória biztosítása. Sor került újabb beruházásra, idén februárban elkészült a 22 ezer négyzetméter felületű előtér ahol a C-17-esek kiszolgálása történik. Néhány régi hangár új funkciót kapott, az átalakítást követően raktárként funkcionálnak tovább az objektumok.

A következő lépés egy új, nagy méretű hangár megépítése lesz, ami nélkülözhetetlen a gépek nagyobb mélységű karbantartásához, várhatóan jövő évben fog megvalósulni ez a fejlesztés. Ami a jövőt illeti tervekből nincs hiány. A NAMO céljai között szerepel, hogy Pápát a szövetséges országok katonai légi szállítási HUB ként használják, erre vonatkozóan hajlandóság mutatkozik a nemzetek között. Fejlesztési tervek:

• C-17 karbantartó hangár
• Közvetlen üzemanyag vezeték az M apron állóhelyeihez
• Új parancsnoki épület a HAW részére
• Utas és teher terminál
• Veszélyes áru kezelésére szolgáló előtér
• Új repülőgép állóhelyek szállító-repülőgépek számára

A NATO és Magyarország számára igazi siker történet a SAC program, hiszen a szövetségesi rendszer alapgondolata tükröződik ebben a kezdeményezésben, miszerint szövetségben az erő. A tagországok által támogatott szövetségi célokat segítő kezdeményezés nem ismeretlen, hiszen az AWACS flotta üzemeltetése is ezen az elven működik.

Fotó és szöveg: Pap Ferenc