Lencsevégen sorozatunk e rendhagyó részében az egyik legszebb görög szigetet vizsgáljuk meg, természetesen főleg spotter szemszögből. A fantasztikus látványon, a jellegzetes kék tetős templomokon, az ízes görög konyhán és különleges borokon kívül vajon mire számíthat a kerozingőztől fűtött nyaraló a szigeten? Bizony nagy meglepetésekre.

Santorini egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tenger déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A sziget alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten, és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az tengerbe.

Oké, ennyit a sablonszövegből, de miért érdekes ez számunkra?

Az első meglepetés leszállás után ér bennünket, miután beértünk a terminálépületbe. Mindenhol "no photo" feliratok és táblák fogadnak, és az idegenvezetők is külön hangsúlyozzák, hogy Santorini egyben katonai repülőtér is, és nagyon nem szeretik ha fotóznak a turisták a reptéren. Mint később kiderült, az a jobbik eset, ha csak simán elkobozzák a fotó apparátot.

A terminálépület nagyon pici, nagyjából három 737-es utasaival teljesen meg lehet tölteni. Az előtéren azért már több hely van, bár 4-5 gépnél több nem igazán szokott egy időben parkolni.

[caption id="attachment_3722" align="aligncenter" width="560" caption="A terminálépület az előtér felől (forrás: travel-to-santorini.com)"][/caption]

Santorinin az uralkodó széljárás miatt általában a 34R pályát szokták használni; azon ritka esetekben, mikor a szél 5 csomó alatt van, beengedik a gépeket a 16L-re is. Ebből következik ugye hogy két párhuzamos pályáról beszélünk, azonban a gyakorlatban csak a 16L/34R használatos, a 16R/34L inkább guruló gyanánt funkcionál.

A széljárásból adódóan az egyik legjobb hely a spottereknek Kamari városa, itt viszonylag olcsón lehet apartmanokat, hotelszobákat bérelni. A besikló gépek picit alacsonyabban érkeznek a strand fölé, mint Ferihegyen a 31R mögötti füves területen (!), a megszállottak számára tehát igazi csemegét nyújtanak. Az alacsonyabb árak nyilván ennek is köszönhetők - bár megmondom őszintén, engem soha nem zavart ha hajnalban Pratt és Whitney vagy épp Alison ébresztett.

Sokszor a publikált circling VOR/DME szerint jönnek a gépek a 34-es pályára, ami azért nagyon kellemes, mert bőven van idő előkészülni a fotózásukra. Az eljárás 3500 láb magasan kezdődik  SNI felett (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kicsit magasabban mint 1000 méter, átrepülnek a reptér felett), majd 9 tengeri mérföldet repülnek, 126/135 fokra, és utána fordulnak csak pályairányba.

Kamarit tehát említettem, a kavicsos tengerpart gyakorlatilag egyetlen grandiózus leshely. Van azonban még egy hely, ahonnan nem mindennapi módon, felülről fotózhatjuk az érkező gépeket, ez pedig az ókori Thira, illetve a mellette magasodó 590 méter magas hegy (ami egyben a sziget legmagasabb pontja is). Thira (nem összetévesztendő a mai Firával, a fővárossal) Kamariból megközelíthető gyalogosan, robogóval/quaddal, illetve autóval is; egy izgalmas szerpentin vezet fel a romvároshoz. Ahogy egyre feljebb érünk, úgy tárul elénk a semmihez sem fogható panoráma, és egyre többet láthatunk a pár kilométerre fekvő reptérből is.

Akik elég elszántak, megmászhatják a magasabb csúcsot is (autóút csak "hátulról", Pyrgosból vezet). Ez egyrészt közelebb van a reptérhez, másrészt még durvább ki(rá)látást biztosít. Érdemes azonban résen lenni, mivel a hegyen egy katonai támaszpont is helyet kapott, a szokásos "no photo" és hasonló táblákkal egyetemben. Éjszaka egyébként nagyon látványosan van kivilágítva.

[caption id="attachment_3725" align="aligncenter" width="560" caption="A repülőtér madártávlatból, a csúcsról (fotó: Taki)"][/caption]

És hogy milyen csemegékkel találkozhatunk Santorinin? Kezdjük a hétköznapi, Magyarországon is jól ismert madarakkal. Természetesen a két leggyakoribb típus a Boeing 737 és az Airbus "kisbusz" széria. Naponta láthatunk Bae-146-ost, MD-80-ast, és egyszer mintha egy réges régi DC-9 is elröppent volna felettünk. Dash Q400, ATR, kisebb légcsavaros madarak szintén napi vendégek.

[caption id="attachment_3714" align="aligncenter" width="560" caption="Aegean 737-300 - egy magasságban a fotóssal (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3716" align="aligncenter" width="560" caption="Egy Condor 757-es gurul felszálláshoz (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3718" align="aligncenter" width="560" caption="Bae-146 finalon, a strand felett (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3720" align="aligncenter" width="560" caption="Athens Airways Embraer 145 a bevezető fénysorok felett (fotó: Taki)"][/caption]

Az utolsó képen az Embraer úgy tűnik, mintha éppen felszállna. A 16mm-es optika ennyit csal - a gép közvetlenül a küszöbnél járt, pár másodpercre a földet éréstől. A hátam mögött már a repülőtér szögesdrót kerítése volt. Jól megfigyelhető, hogy a bevezető fénysorok a reptéren kívül helyezkednek el. Érdekes egyébként, hogy maga a reptér egy kb. 5-6 méterrel magasabban fekszik, mint a környező utak, apartmanok, így pofonegyszerűen vették elejét a kerítésen való bekukucskálásoknak.

Oké, de ilyeneket Budapesten is lehet látni. Viszont mit szólnánk mondjuk egy Herculeshez, Lockheed Orionhozhoz, esetleg egy (vagy több) F-16-oshoz? Nem ritkák ezek sem errefelé, Herculest főleg gyakran látni. Megfordulnak még erre CL-215-ösök is, bár a jelenlétük sokszor egy közeli tűzvészre utal. Néhány éve a Falconokat kötelékben láttam elhúzni a sziget felett többször is, sajnos akkor épp nem volt nálam fényképezőgép.

[caption id="attachment_3728" align="aligncenter" width="560" caption="Katonai hangárok a reptéren - érthető az óvatosság (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3729" align="aligncenter" width="560" caption="Orion on final (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3730" align="aligncenter" width="560" caption="Egy Hercules, közvetlenül földet érés előtt (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3739" align="aligncenter" width="560" caption="A szerző nagy kedvence a strandról nézve (fotó: Taki)"][/caption]

[caption id="attachment_3731" align="aligncenter" width="560" caption="Ez sem éppen ritka madár erre (forrás: peter2000.co.uk)"][/caption]

Santorinihez az Aerosoft nemrég kiadott egy nagyon szép sceneryt, amely kizárólag FSX alá érhető el. Érdemes kipróbálni, aki járt már a szigeten annak különösen ismerős lesz a látvány, tényleg jól sikerült. FS2004 alá a Hellas Scenery Projecten belül van elérhető letöltés, ennek minősége persze nem éri el az Aerosoftét, de a defaultnál nagyságrendekkel jobb.

[caption id="attachment_3734" align="aligncenter" width="560" caption="Aerosoft Santorini X (forrás: aerosoft.com)"][/caption]

[caption id="attachment_3735" align="aligncenter" width="560" caption="Aerosoft Santorini X (forrás: aerosoft.com)"][/caption]

[caption id="attachment_3736" align="aligncenter" width="560" caption="Aerosoft Santorini X (forrás: aerosoft.com)"][/caption]

[caption id="attachment_3737" align="aligncenter" width="560" caption="Aerosoft Santorini X (forrás: aerosoft.com)"][/caption]

Természetesen a fentieken kívül is érdemes ellátogatni Santorini csodás szigetére. Görögországban, s talán a világon is egyedülálló látvány, hangulat fogad bennünket, s aki egyszer eljön ide, nagy eséllyel visszatér, annyira gyönyörű.