A Fulton speciális mentőrendszer

Ma már rutin feladatnak számít a katonai, polgári helikoptereknél a bajba jutott személyek fedélzetre történő emelése csörlő segítségével, de napjainkban is kuriózumnak számít az a technológiai megoldás, amivel egy C-130-as szállítógép fedélzetére képesek voltak embereket beemelni repülés közben. A múlt idő nem véletlen mivel ezt a fajta eljárást már nem alkalmazzák az Amerikai Légierőnél, de a mentési folyamat sok érdekes elemet tartalmaz, amit röviden összefoglalok ebben a cikkben.

[caption id="" align="aligncenter" width="540" caption="MC-130 - A mentőrendszer villája behajtott állapotban"]MC-130 - A mentőrendszer villája behajtott állapotban[/caption]

A eljárás kifejlesztése nem sokkal a második világháború után kezdődött el, természetesen akkor még a kísérletek nem a C-130-as szállító repülőgéppel folytak, hanem egy átalakított B-17-es bombázóval. A CIA-nak és az Amerikai Légierőnek szüksége volt egy olyan rendszerre, amivel a speciális egységek tagjait képesek kiemelni a hadműveleti területről egy szállítógép fedélzetére, a fejlesztés Robert Fulton nevéhez köthető. A rendszer az 1960-as évektől a sokoldalú MC-130 Herkules típus alapfelszereléséhez tartozott egészen 1996-ig. (az MC-130-as típust kifejezetten speciális egységek harcának támogatására tervezték).

[caption id="" align="aligncenter" width="540" caption="Az átalakított Herkules vázlatrajza"]Az átalakított Herkules vázlat rajza[/caption]

A rendszer működéséhez szükséges egy földi egység, amelyet a gép fedélzetéről dobhatnak le a szárazföldre vagy a víz felszínére. Ez a felszerelés tartalmaz egy héliummal felfújható ballont, valamint egy ehhez csatlakozó speciális kötelet és hevedereket a kiemelendő személy vagy teher számára. A Herculesen is jelentős módosításokat kellett végre hajtani az orr részen, mivel itt került kialakításra egy nyitható villa. A gép orrát és a szárnyainak végét egy-egy kábel köti össze, azért hogy megakadályozza ballonon lévő kötélzet  ütközését a repülőgép légcsavarjaival. A gép rakterének végében egy sínen mozgó hidraulikus karral rendelkező csörlő került beépítésre, amelynek segítségével a gép fedélzetére húzzák a kiemelendő személyeket.

[caption id="" align="aligncenter" width="540" caption="A villa nyitott állapotban"]A villa nyitott állapotban[/caption]

Nézzük a gyakorlatban, hogy is zajlik le az eljárás.... A Herkules a célterület felett kidobja a speciális felszerelést a ballonnal és a kötélzettel. A földön a célszemély felveszi a csomagban található hevedereket, majd felfújja héliummal a ballont, ami ezután kifeszíti a rendelkezésre álló kötélzetet egy fix magasságon. A C-130-as ezalatt várakozik és szétnyitja az orrába beépített villát amivel a kötelet fogja elkapni, majd ráfordul a ballon irányába és az optimális magasságba süllyed. A repülés kritikus szakasz következik, a pilótának el kell találni a villával a kötelet, a találkozás pillanatában a kötél felrántja a földön lévő személyt. A kötél anyaga ruganyos, így biztonságos szintre csökkenti a gyorsulást.

A villa két szála között van egy kötélrögzítő rendszer, a következő szakaszban a kötélen logó személy a hatalmas sebesség miatt, egyfajta vontatmányként függ a gép mögött/alatt, ezalatt a nyitott hátsó rámpán a rak mester és segítői egy hosszú horog segítségével hozzárögzítik a kötelet a csörlőhöz, ami megkezdi a személyek behúzását a rámpa irányába, a végső szakaszban a csörlő csigáját egy hidraulikus kar felemeli, ezzel segítve a kimentett személy(ek) behúzását a fedélzetre. Az alábbi filmen megszemlélhetjük, hogy is működött ez a gyakorlatban.

Ez a módszer jól kidolgozott és alaposan begyakorlott volt az USAF speciális egységeinél, ennek ellenére így is tartalmazott kockázatot, sajnos halálos baleset is történt a gyakorlások alakalmával. Sajnos nincs konkrét információ hogy éles helyzetben hol és mikor alkalmazták ezt a nem mindennapi mentési eljárást. Biztosra vehető hogy a vietnámi hadszíntéren, illetve CIA akciókban fontos szerepet töltött be a Fulton rendszer, amely példa nélküli a repülés történetében.