Nukleáris fegyverek Magyarországon

A Szovjetunió (SZU) felbomlása előtti időszak feszült fegyverkezési versenyét röviden csak Hidegháborúként említik a történelem könyvek, amelynek kritikus tényezője volt az USA és a SZU atomfegyverekkel kapcsolatos stratégiája.  Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részese volt annak a szovjet katonai befolyásnak, amelynek következményeként sor került atomfegyverek tárolására az ország terültén és ez ma már tényként kezelhető, korábbi CIA dokumentumok is ezt erősítik ...

A szovjet csapatok nálunk úgynevezett taktikai atomfegyvereket ("kisebb" hatóerejű) tároltak. A célba juttató eszköz pedig mobil indító állásról kilőhető ballisztikus rakéta volt, illetve repülőgépekre szerelt légi bomba formájában. Fókuszáljunk először a Szovjet légierőre. A magyarországi volt szovjet repülőtereken (Sármellék, Tököl, Kiskunlacháza, Debrecen) kivétel nélkül megtalálható volt az úgynevezett "Gránit" atomfegyver tárolására kialakított objektum.

[caption id="attachment_1053" align="aligncenter" width="550" caption="A Gránit tároló Kiskunlacházán"][/caption]

Az itt tárolt eszközök vélhetően  időszakosan kerületek itt elhelyezésre. Az objektum további érdekessége, hogy a szovjet szabványosításnak köszönhetően, nem csak Magyarországon hanem, az egykori NDK és Csehszlovákia, valamint Lengyelország területén is hátrahagytak ilyen raktárakat.

[caption id="attachment_1051" align="aligncenter" width="390" caption="CIA dokumentum az atomfegyver tárolókról (1973)"][/caption]

Ki kell emelni kunmadarasi repülőteret, ahol a helyi vadászbombázó alakulat rendelkezett egy Gránit tárolónál nagyobb méretű, huzamosabb tárolásra kialakított központi raktárral. A kunmadarasi szovjet vadászbombázó alakulat 1962-ben kapta meg a Szu-7 B típusú gépét, amelynek feladatkörei között megtalálható volt a nukleáris csapásmérés is, a nukleáris légibombák megjelenése az 1960-as évek közepére tehető Magyarországon.

[caption id="attachment_1056" align="aligncenter" width="550" caption="A kunmadarasi repülőtér atomfegyver tárolója a kép bal felső sarkában látható"][/caption]

A Szu-7-eseket később  Szu-22 M4-es, illetve Mig-27-es típusok váltották amelyek szintén rendelkeztek ilyen képességgel. A felkészülések alkalmával ezek a gépek IAB-500 típusú gyakorló atombombákat (sugárzóanyag nélkül) használtak.

[caption id="attachment_1050" align="aligncenter" width="450" caption="Az IAB-500-as gyakorló atombomba rajza"][/caption]

Bár a Mig-21-es típus alapvetően nem csapásmérésre tervezték, mégis léteztek olyan változatok amelyek, némi átalakítást követően alkalmasak voltak atombomba hordozására is, ilyen gépek települtek Tökölön is. És most tegyünk egy kis kitérőt Lengyelország felé, kevésbé ismert de a Lengyel légierő Mig-21 PFM illetve Szu-22 gépei voltak kijelölve nukleáris eszközök alkalmazására és ehhez rendelkeztek sugárzó anyag nélküli gyakorló bombákkal is. Az éles tölteteket szovjet felügyelet alatt voltak, de bizonyos karbantartási, ellenőrzési feladatokat a lengyel katonák végezték az atomfegyvereken.

[caption id="attachment_1054" align="aligncenter" width="550" caption="Szovjet pilóták egy atomfegyver hordozására alkalmas Mig-21-es mellett"][/caption]

Érdekes fikció lehet, hogy létezett e- vajon Magyarországon olyan törekvés amelynek részeként rendszeresítettünk/átalakítottunk volna Mig-21-es vadászgépet nukleáris feladatokra. Áttekintve a típus magyarországi történetét erre a lépésre soha nem került sor, habár a feltételek adottak voltak hozzá.

A Magyar Néphadsereg mégis rendelkezett kifejezetten atomfegyver célba juttatására alkalmas fegyverrendszerrel. Ez nem volt más mint a tapolcai MN1480 számú rakétás alakulatnál rendszeresített 9K72 "Elbrus" önjáró ballisztikus rakéta komplexum, ismertebb néven a Scud-B rakéta. Rakétákkal és indítóállványokkal valamint gyakorló fejekkel rendelkeztünk.

[caption id="attachment_1055" align="aligncenter" width="550" caption="Grafika a magyar Scud-ról"][/caption]

Háborús helyzetben a szovjet féltől kaptuk volna meg az éles robbanófejeket. A kifejezetten nukleáris alkalmazást nem lehet letagadni, mivel a rakéta találati "pontossága" több száz méteres körön belül esik, így a hatékony csapásmérés csak atomrobbanás előidézésével volt lehetséges. A szovjet hadsereg is állomásoztatott Magyarországon önjáró ballisztikus rakétákat.

Stratégiai szempontból kívánatos volt a hogy az éles robbanófejek se legyenek túl messze az alkalmazó alakulatoktól. Ezért Tabon illetve Császáron létrehoztak egy korábban fent említett "Gránit" atomfegyver tárolót amely a szovjet alakulatok igényeit elégített ki. A tapolcai rakétások pedig a Nagyvázsony melletti központi atomfegyver tárolóból kapták volna a robbanófejeket. Tények dokumentumfilm érdekes képekkel, kicsit bulvár stílusban...

A szovjet csapatok kivonulásával párhuzamosan, kivonásra kerültek a nukleáris fegyverek hazánk területéről is, így lezárult egy korszak, amely számos kutatót és civilt foglalkoztat napjainkban.

Ajánlott irodalom:

Vándor Károly - Légierő társbérletben I és II kötet.

Kihalt laktanyák fóruma az index.hu-n