Hasonló, rövid bejegyzés szerepel azoknak a pilótáknak a személyi kartonján, akik nem tértek vissza az utolsó harc feladatról. Azon magyar pilóták esetében, akik egy ideig eltűntként szerepeltek a nyilvántartásokban és később hazatértek, egy kalandos és szerencsés történetet jelent, azoknak azonban, akik soha nem kerültek elő, legtöbbször a hősi halált. A hozzátartozóknak pedig sok évtizedes reménykedést, és várakozást...

1945. február 19-én a magyar 101. Vadászrepülő Ezred 7. százada, és a német 51. Vadászrepülő Ezred 7. százada bevetésre került Esztergom környékén. A magyar és a német kötelék is összecsapott a szovjet vadászrepülő egységekkel. Ekkor a szovjet 5. Légi Hadsereg 73., 85., és 173. Gárda Ezrede, a Garam környéki harcok légi fedezetét látta el. A kialakult légi csatában két magyar, és egy német repülőgépet lőttek le a szovjet vadászok. Három ász pilóta igényelt légi győzelmet Fedor Alekszejevics Sznyegirev főhadnagy Belától nyugatra, és Karvától északra, Georgij Nyikolájevics Melnyickíj főhadnagy Nyergesújfalu és Köbölkút között, és Vlagyimír Nyikolájevics Ljuszin főhadnagy Esztergomnál lőtt le egy Me-109-est. Willi Fuchs törzsőrmester(?) gépe a Garam-folyónál zuhant le, egy magyar vadászgép Esztergomnál kényszerleszállást hajtott végre, és Horváth György hadnagynak gépével együtt nyoma veszett. A 101. Vadászrepülő Ezred 5/1945 számú parancsa eltűntként jelenti a 23 éves pilótát, akinek további sorsáról soha semmilyen hír nem érkezett.

2009. október 25-én a Szlovák Köztársaság területén fekvő Búcs község mellett egy repülőgép roncsainak feltárása során a Magyar Királyi Honvéd Légierőben rendszeresített hadnagyi váll-lapok kerültek elő, ezért 2009. október 27-én értesítették Punka Györgyöt a Magyar Roncskutató Egyesület repüléstörténészét, és Magó Károly zászlóst, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, Szolnoki Repülő Múzeum munkatársát, hogy egy magyar pilóta nyughelye került elő. Abból a célból, hogy mindkét ország hatályos törvényeit betartsák, a munkálatok során, felkérés érkezett, hogy megfigyelőként, és tanácsadóként vegyenek részt a feltárásban. A magyar és a szlovák fél első találkozóján egyeztetés történt a feladatokról. A kiemelési, és exhumálási munkálatokhoz szükséges engedélyeket a Szlovák Köztársaságban Zsákovics László a Military Historical Museum exhumálási engedéllyel rendelkező szakembere intézte, a magyar fél pedig vállalta, hogy kideríti a megtalált pilóta valószínűsíthető személyazonosságát. Első lépésként a HM HIM Központi Irattár rendelkezésünkre bocsátotta a magyar katonai nyilvántartások személyi, vagy veszteségi kartonjait. Ezek alapján hadnagyi rendfokozattal, Esztergom légterében egyedül Horváth György hadnagy tűnt el 1945. február 19-én. Az emberi maradványok előkerülési helye Esztergomtól légvonalban 15 kilométerre fekszik. A személyi, vagy veszteségi kartonok alapján az emberi maradványok előkerülési helyétől legközelebbre másik hadnagyi rendfokozattal rendelkező pilótát, Jencs Zoltán hadnagyot jelentik eltűntnek, aki 1944. december 10-én tűnt el Székesfehérvár légterében, de ez légvonalban 70 kilométerre esik a most feltárt roncsoktól, ezért valószínűsíthető, hogy Horváth György hadnagy földi maradványai kerültek elő. Magó Károly zászlós kutatta fel Horváth György rokonait, és tájékoztatta a családot, hogy az előkerült bizonyítékok, és a korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy a háborúban eltűnt rokonuk nyughelye került elő Szlovákiában.

2009. november 16-án kezdődött el a feltárás, és exhumálás, amelyet régészeti módszerekkel, hajtottak végre. A feltárás során az őstalajban látható becsapódási kráter egészét feltárták. Mivel az emberi maradványok a gép roncsai között voltak, a kiemelt 35-40 köbméter földet maradéktalanul átrostálták. A munkálatok befejezése után egy sírcsokrot helyeztek el a gödör alján, és egy perces néma csenddel tisztelegtek a kutatók a pilóta emléke előtt.

Az előkerült földi maradványokat dr. Magyar Lóránt igazságügyi orvosszakértő átvizsgálta, és megállapította, hogy az előkerült csontok igen nagy valószínűséggel egy 20-25 éves, felnőtt korú férfitől származnak. A csontmaradványok állapota típusosan a II. világháborúban elhunyt holttestek állapotának megfelelő. A maradványokból DNS vizsgálatra történő mintavétel megkísérelhető a személyazonosság megerősítésének érdekében.

2009. november 19-én a hozzátartozók megtekintették a kiemelés helyszínét, az előkerült leleteket, és az emberi maradványokat, és az elvégzett munkálatokkal kapcsolatban elismeréssel nyilatkoztak. A család kérése, hogy az emberi maradványok kerüljenek haza Magyarországra, továbbá kérik a DNS vizsgálatot, amennyiben a maradványok állapota azt lehetővé teszi.

A munkálatok befejezése után a földi maradványokat a szlovákiai hadisírgondozó iroda képviselője átvette, és az emberi maradványokkal kapcsolatos munkákat alaposnak minősítette. Ez volt az első eset, hogy II. világháborúban eltűnt magyar pilóta födi maradványait exhumálták. A szovjet pilóták győzelmi jelentéseikben szereplő helyszínek alapján valószínű, hogy a 13 légi győzelmes Fedor Alekszejevics Sznyegirev főhadnagy lőtte le Horváth György hadnagy gépét, mert Karvától északra igényelte egy Me-109-es lelövését. A megtalálás helyszíne, Búcs, Karvától 4 kilométerre fekszik északra.

A sajtótájékoztatóra 2009. november 27-én 10 óra 30 perctől, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis művelődési otthonában kerül sor. (Cím: Szolnok Killián út 1.) a tájékoztatón részt vesznek a szlovák, és a magyar kutatók, valamint bemutatnak több, a feltárás során előkerült személyes tárgyat, melyek segíthetik a pilóta személyazonosságának megállapítását. (Kérjük a sajtó képviselőit, hogy asztali mikrofont hozzanak a tájékoztatóra.)
További információ: Magó Károly 20/9355-964

forrás: hm.gov.hu