Az ezred megalakulása, története - a bevezetést Karesztól kell elkérni.

Valamiért úgy alakult, hogy az Oroszországi Föderációban az első repülőezredük megalakulása nem kapott különösebb hangsúlyt, sőt, ha őszinték akarunk lenni, akkor semmilyet. Ennek ellenére a történet mégsem sikkadt el, mert történetesen Magyarországon vannak, akik nem esnek pánikba egy üveg orosz vodka láttán (bármennyire is népszerű tevékenység ez napjainkban), ráadásul az egységnek - mint már fentebb vázoltuk - vannak magyar kötődései is: a 100 évükből 46 nem kevés, márpedig ezt Magyarországon, a kunmadarasi repülőtéren töltötték. Ez nem az ő akaratuk volt, nem is a miénk, a történelem így alakult - lehet ezen hisztizni, de a történteken semmit nem változtat.

Történt tehát, hogy a Szovjet Repülőtér Titkai Múzeum - témaköréből eredő kapcsolataira is tekintettel - nekilátott megszervezni az évfordulóra tekintettel egy eseményt, mely 2018. július 8-án zajlott le, már legalábbis a nyilvános része. (Volt egy zártkörű esemény is igazság szerint, ami egy nappal korábban történt és - ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy meghívást kaptunk rá - egészen különleges volt.) Mint már korábban kiveséztük, napjainkban vannak törekvések arra a médiában, hogy akár egy orosz hússaláta említése esetén is kitörjön a pánik, de nem mindenki ilyen ijedős, úgyhogy az esemény még annak ellenére is igen látogatottnak bizonyult, hogy a téma gyakorlatilag nem a nagy érdeklődést kiváltók kategóriájába esik - mégis volt, aki pl. Győrből, vagy éppen Ausztriából érkezett az alkalomra. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a programba beletartozott egy reptérlátogatás Kunmadarason is, a volt szovjet repülőtéren, ahogy az előadás az Ezred történetéről Vándor Károlytól és az Ezred parancsnok-helyettesétől, Pável ***, valamint a ****, ***től.

Ha valaki gyakran látogat nyilvános rendezvényeket, akkor tapasztalatból tudja, hogy bunkók mindenhol vannak. Nos, rosszul tudja: itt nem volt egy sem. Ebben a látogatókon túl szerepe volt a szervezőknek is, akik - sokszor szovjet vagy akár orosz egyenruhákba öltözve - igyekeztek a Múzeumban (és azon kívül is) minden kérdésre választ adni a látogatóknak, úgyhogy simán kiérdemelték az "udvarias emberek" címet. A Múzeumban természetesen a felújított Mi-24D vitte a prímet, de ott is profik várták a vendégek ostromát, ahogy bent, az egyes szobákban is - a kiálított tárgyak kapcsán feltett kérdésekre tehát bárki szakértői választ kaphatott.

A rendezvényt a repülőtér-látogatás zárta rengeteg résztvevővel (és autóval) Kunmadarason, ami a szakértő vezetésnek és a volt szovjet pilótáknak köszönhetően további sztorikkal szolgált az érdeklődőknek. Egy nappal korábban ugyanitt zajlott le (zárt körben) az itt szolgált szovjet pilóták, műszakiak és családjuk (mintegy 30 fő - volt, aki autóval érkezett Oroszországból ez eseményre) megemlékezése, melybe a vendégek a magyar szervezőket is bevonták és hálájuknak is hangot adtak. Ezt követően a vendégek megtekintették a repülőteret, ahol korábban dolgoztak és laktak, vagy éppen gyermekkorukat töltötték, persze, a hely azóta nem keveset változott. Elmondásuk szerint azért van, ami nem változott semmit az eltelt bő 25 évben: ez pedig a magyarok barátsága, kedvessége és vendégszeretete.