Légimentés: napjainkban a mentőhelikopter a leghatékonyabb - nagyon gyakran az egyetlen - eszköz a súlyosan sérült, bajba jutott emberek mentésére. A legkorszerűbb egészségügyi felszerelések széles skálája és a személyzet értékes tapasztalata egyedülálló hatékonyságot eredményez. Két komoly szakma, hivatás - mentők és repülés - közös erőfeszítés ez egy olyan küzdelemben, ahol minden perc értékes, az életet jelentheti. Sajnos nem mindig elég gyors a segítség...

Az Európai Unió által meghatározott norma alapján a riasztástól számított 15 percen belül a mentőknek meg kell kezdeni a beavatkozást a helyszínen. Az esetek jelentős részben földi erők nem vesznek részt a mentésben, csak a mentőhelikopter van jelen. Így a helikopterre is érvényes az EU norma, miszerint a légimentő bázisokról felszállva 15 perc alatt el kéne érni a segítségnek az ország bármely pontjára.

Fekete zóna

Jelenleg több olyan országrész is van, ahová csak 15 percet meghaladva tudnak érkezni a forgószárnyas mentők. A legnagyobb sötét folt a térképen Győr-Moson-Sopron megye szinte teljes területe és Vas megye jelentős része.

A térképen ábrázoltuk a Dunántúl északi részének jelenlegi helyzetét. Piros pontokkal jelöltük meg a Légimentő Bázisok elhelyezkedését. Nyugatról-keletre: Sármellék repülőtér, Balatonfüred heliport, Budaörs heliport. A piros karikák a bázisoktól számított 15 percen belüli reagálási zónát fedik le.

A zónák nagyságának meghatározásánál a helikopterek sebességét kell figyelembe venni. Jelenleg két típust alkalmaznak a légimentők:  AS350B (utazósebessége 245 km/h) és a Eurocopter EC135 T2 (utazósebessége: 255 km/h). A térképen látható 15 perces zónák 240 km/h átlagsebesség alapján lettek kalkuláva (60 km sugarú kör a bázistól).

[caption id="attachment_7955" align="aligncenter" width="600"] EC-135 T2[/caption]

A kérdéses kritikus területen - óvatos becslés szerint is - 550.000 fő a népesség száma. További rizikófaktorok az M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, amelyek a legnagyobb forgalmat bonyolítják le az országban, így a személyforgalom mellett jelentős mennyiségű veszélyes anyag szállítása is zajlik, de meg kell még említeni a nemzetgazdaság számára is kulcsfontosságú ipari és közlekedési létesítményeket, stb. is.

Nagyon jól látszik, hogy a térségben nagy szükség van a korszerű légimentésre.  Ennek ellenére a régió és lakosai hátrányt szenvednek el az ország többi részéhez képest, mivel még mindig nem született racionális megoldás, pedig az tálcán hever...

Megoldás

Egy új bázis nyitásával lefedhető lenne a kritikus nyugat-dunántúli terület. A légimentők korábbi vezetője és csapata szakmailag előkészítette és kidolgozta a probléma megoldását, amely szerint az MH Pápa Bázisrepülőtéren létesülne egy új mentőbázis. Már megvoltak a szükséges megállapodások és engedélyek a projekt gyakorlati kivitelezéséhez, de az mind a mai napig nem valósult meg, mivel váratlan vezetőváltás történt.

Számos érv szól Pápa mellett. A bázis elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy az eddig lefedetlen területek ~90 százalékán biztosítani lehessen a 15 perces normaidőt. Mivel egy aktív repülőtérről van szó, az további előnyökkel járna: a korszerű fénytechnika rendszer az éjszakai repüléseket teszi lehetővé (bár a helikoptereknél nem túl gyakori, de műszeres megközelítésre is van lehetőség - NDB, DVOR, ILS, RNAV). A helyi meteorológiai szolgálat pontos tájékoztatást nyújt az aktuális és a várható időjárásról (METAR, TAF) ezzel növelve a repülésbiztonságot. A közelkörzeti radar és az irányított légtér is a repülés biztonságát szolgálják.

További pozitív szempont, hogy a pápai reptérhez közel fekszik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházhoz - ahol a közelmúltban létesült az éjszakai üzemre is alkalmas heliport. Az intézmény súlyponti kórház és számos olyan specializált osztállyal rendelkezik (égésplasztika, idegsebészet, érsebészet, stb), ahol a súlyos balesetek sérültjeit tudják kezelni. Ezért szinte napi szinten találkozhatunk a légimentők helikoptereivel Győrben. A közeli pápai bázis előnyt jelentene, mivel repülési időt és költséget lehetne megtakarítani a Győrből történő hazarepülés során.

[caption id="attachment_7956" align="aligncenter" width="600"] A győri kórház heliportja[/caption]

Sok helyi és szakmabeli várta a pápai bázis felépülését, ennek ellenére a légimentők új vezetése más helyszíneken keres helyet egy új bázisnak (Sárvár, Tokorcs). Minden érv és racionalitás a pápai légimentő bázis mellett szól. Érthetetlen, hogy az elmúlt időszakban miért nem folytatódott a már előrehaladott állapotban lévő pápai bázisépítési projekt.

[caption id="attachment_7976" align="aligncenter" width="600"] AS350B - HA-BDB[/caption]

Negatív példákat is lehet említeni, amikor hátrányos helyzetből kellett indulni a légimetnőknek az esetekhez:

Sajnálatos baleset történt 2013. szeptember 7-én délután: autóbusz és személyautó ütközött a 85-ös főúton, Kapuvár közelében. Ketten meghaltak, tizenhatan megsérültek, többen súlyosan. A busz a győri női kosárlabdacsapatot vitte Sopronba mérkőzésre. A térképre pillantva egyértelműen látszik, hogy a helyszínre érkező három helikopter egyike sem tudott normaidő alatt a helyszínre érni. A pápai bázis megléte esetén nagy valószínűséggel ez elsők között érkezett volna a forgószárnyas segítség. Pápa-Kapuvár távolsága 45 km légvonalban, ez 11 perc repülési időt jelentett volna csupán.

2012. április 21-én egy 35 éves osztrák ejtőernyős 1200 méter magasságból hajtott végre ugrást a fertőszentmiklósi (LHFM) repülőtéren - amely szintén a légimentő bázisok 15 perces zónáján kívül esik. A főernyője nem nyílt ki rendesen, míg mentőernyője kinyílt ugyan, de a kupola nem tudott teljesen belobbanni, így nem tudta megmenteni a férfi életét.  A reptér értesítette a mentőszolgálatot, az osztrák ejtőernyős társai pedig az osztrákokat riadóztatták.  A bécsújhelyi reptérről (LOAN) felszálló osztrák EC-135-ös helikopter elsőként ért a baleset helyszínére - a magyar helikoptert megelőzve. Mit is lehet ehhez hozzáfűzni? Öngól.