Talán igaznak tűnik az állítás, ha ma Magyarországon bárkit a kereskedelmi légi áruforgalmi repülésről kérdezünk, akkor a ferihegyi repülőtér, a Malév (némileg tévesen) és néhány csomag szállító cég jut az emberek többségének eszébe.  Nem meglepő a dolog hiszen a polgári kereskedelmi célú repülés kizárólagos központja Budapest-Ferihegy repülőtere volt a rendszerváltás előtt és a domináns szerep napjainkig tart.  Az elmúlt 25 évben lassú fejlődésnek indult a vidéki polgári kereskedelmi repülőterek kialakulása is. (Debrecen, Sármellék, Győr-Pér, Pécs-Pogány, Békéscsaba, Nyíregyháza).  Az írásom célja, hogy röviden bemutasson egy új piaci tényezőt, a légi teher szállítás egy új szegmensét, ami nem a Ferihegyi repülőtéren keresztül bonyolódik le, hanem egy vidéki repülőtéren...

Szándékosan nem használom a regionális repülőtér elnevezést.  Mivel úgy érzem egyik repülőtér sem felel meg (felelt meg hosszútávon) a fogalmi követelményeknek...  Az egyes földrajzi régiók közötti, illetve a régiók és a nagy repterek közötti légi árú és személyforgalom (nyilvános és nem nyilvános járatok) lebonyolítására alkalmas repülőtér. Nagy vonalakban így jellemezhető egy regionális repülőtér meghatározása.

Tényként kezelhető, hogy Magyarországon a vidéki reptereken, nem üzemel nyilvános, rendszeres menetrend szerinti járat. Voltak próbálkozások, de ezek hosszútávon nem voltak életképesek. A nyári charter járatok üzemeltetésére már több pozitív példa akad, de összességében elmondható, hogy a repülőterek forgalma alacsony, hatásuk a közvetlen régióra mérsékelt, a légi forgalom továbbra is Ferihegyre koncentrálódik. Hogy ez miért is meglepő? Mivel  Nyugat-Európában, de számos Közép-Európai államban is jelentősebb forgalom bonyolódik a vidéki (regionális) repülőtereken mint nálunk.

A Győr-Pér repülőtér a város központjától 12 km-re található, az M1-egy autópályától pedig 6 km-re fekszik. A repülőtér egy 1450 méter hosszú és 30 méter széles kifutópályával rendelkezik. Kedvező földrajzi, közlekedési és gazdasági környezet jellemzi a győri régiót, aminek meghatározó gazdasági eleme az AUDI Hungária Motor tevékenysége. A repülőtér rendszeres használója a német cég, hiszen jelenleg heti négy, illetve öt nem nyilvános járat közlekedik Ingolstadt és Győr-Pér között. Eseti jelleggel teherszállító gépek is igénybe veszik a repteret.

Az estei jelleg magyarázatra szorulhat. Nem meglepő, hogy a péri repülőtéren keresztül döntő többségben autóipari alkatrészek kerülnek szállításra. Ha az Audi győri gyárát vizsgáljuk először, megállapítható hogy a motorok és gépjárművek alkatrészeinek többsége nem Győrben készül, itt csak a végszerelés történik. A beszállítók alkatrészei Európa számos országából, illetve hazai cégektől érkeznek a gyárba. A gyártáshoz szükséges készlet gazdálkodási rendszer az úgynevezett Just In Time logisztikai rendszert alkalmazza (JIT-éppen időben). Tehát a gyár nem rendelkezik az alkatrészekből raktárkészlettel, csak éppen annyival amivel a gyártósor szükségletét ki tudja elégíteni, ez a rendszer megköveteli az alkatrészek folyamatos és pontos áramlását a gyárba. Miért éri ez meg? Mivel jelentős költségmegtakarítás érhető el, azáltal hogy nem kell költséges raktározási kapacitást kiépíteni és üzemeltetni.

Természetesen az alkatrész beszállítások elsődlegesen vasúton és közúton történnek, de ha bármilyen probléma alakul ki a beszállítónál akkor  már vasúton vagy úton nem fog időbe odaérni az alkatrész a gyárba... A JIT rendszerben a legrosszabb, ami történhet, hogy leáll a gyártósor,  hiszen jelentős költségnövekedést és bevételkiesést jelent ez a cég számára. A győri audinál is a JIT rendszert alkalmazzák, ezért fontos szerepet tölt be a péri repülőtér a logisztikai rendszerbe, hiszen légi úton még időbe a gyárba ér a kérdéses alkatrész, ami ha közúton vagy vasúton érkeznek akkor az a  gyártósor leállását eredményezné.

2009. szeptember közepétől, látványos forgalmi növekedés tapasztalható a Győr-Pér repülőtéren a légi teherszállítás területén. A szállított termékek továbbra is az autóiparhoz köthetőek. Azonban gyökeres változás látszik, mivel az utóbbi hónapokban a magyarországi alkatrész gyártók termékei kerülnek szállításra szerte egész Európába, a győri Audi igényei miatt létrejött repülés elenyésző volt.  A JIT rendszer természetesen nem csak a győri gyárra vonatkozik, hanem más autógyárakra is. Meglepő tényként kijelenthető, hogy a Győr-Pér repülőtéren az győri Audi gyártól nagyrészt független forgalom bonyolódott le, az igények kiváltója ez esetben számos európai autógyár volt.
A másik meglepő tény, hogy az egyik magyarországi autóipari termék gyártó földrajzi fekvés szempontjából jelentősen közelebb található Budapesthez mint Győrhöz, de a fuvarszervezők mégis a Győr melletti repülőteret preferálták Budapesthez képest! Hogy miért? A legegyszerűbb magyarázat az idő tényezőnél keresendő, mivel ennél a szállítási fajtánál kulcsfontosságú a gyorsaság, a Ferihegyi árukezelési, repülőgép kiszolgálási rendszer nem képes gyorsan, rugalmasan kiszolgálni az egyedi igények alapján repülő eseti teherszállító járatokat. Győrben a feltételek adottak ehhez, hiszen jelentős tapasztalat halmozódott fel a korábbi Audihoz köthető teheráru kezelés kapcsán. Természetesen a rendelkezésre álló erőforrások is csak az eseti áruszállító járatokra összpontosulnak. De így is egyedülálló az teljesítmény ami a teherszállítás ezen szegmensében tapasztalható Győrben, mivel ha figyelembe vesszük hogy a kiszolgált gépek között találunk olyan típusokat is mint Do-228, SAAB 340, Fokker F-27, vagy AN-26, akkor látjuk hogy ferihegyi léptékkel nézve is már nem csak kisgépes forgalomról beszélhetünk a Győr-Pér repülőtér esetében.

Fotó és szöveg:

Pap Ferenc